Sopron-Tihany

Sziasztok!
Mint tudjátok nyaralni voltunk Sopronban! Innen rengeteg felé mentünk, így gondoltam szét szedem nektek több bejegyzésbe.Az első ilyen Sopronról és Tihanyról fog szólni!

Fogadjátok szeretettel:


Sopron:
 Károly magaslat:
A Károly-magaslatot és a rajta emelt kilátót Romwalter Károly soproni nyomdászról nevezték el. Romwalter Károly az 1869-ben alapított Városszépítő Egyesület választmányi tagja volt és lelkes turista. A 398 m magas Váris-hegyen saját költségén fából építtetett kilátót 1876-ban, amelyet az Egyesületnek adományozott. Tiszteletére keresztelték át a Váris-hegyet Károly-magaslatnak.
A kilátó az időjárási ártalmak következtében az 1890-es évekre meglehetősen rossz állapotba került. Mivel kőtoronyra nem volt pénz, 1902-ben új fatornyot emeltek a helyére. Ez a kilátó több mint 30 éven át szolgálta a nagyközönséget.
Végül az 1930-as években a Városszépítő Egyesület elnökének, Heimler Károlynak köszönhetően sikerült pénzt előteremteni kőkilátó építéséhez. A városi kölcsön mellett sorsjátékot alapított és műkedvelő színielőadásokból szerzett pénzt az építkezéshez. Így készülhetett el Winkler Oszkár építész tervei alapján a ma is álló 23 m magas kilátótorony.
Avatására 1936 nyarán került sor. A három emeleten lévő kis helyiségeket sokáig rádióamatőrök használták. Ma az első emeleti kis szobában kiállítás mutatja be Kitaibel Pál, Gombocz Endre és Kárpáti Zoltán botanikusok munkásságát.
A második emeleten Roth Gyula és Csapody István munkásságáról szóló állandó emlékkiállítás fogadja a látogatókat.

A Tűztorony Sopron jelképe. Barokk hagymakupolája a kétfejű sassal 58 méter magasra emelkedik, így a város több pontjáról is jól látható.
A tornyot a Fő térről lehet a legjobban megcsodálni.
Alsó, hengeres törzse római kori falmaradványokra épült még a XIII. században. A reneszánsz körerkély az 1676-ban pusztító tűzvész után készült el. Fölötte a torony nyolcszögletes kialakítású. Négy oldalán óralap látható az 1735-ös évszámmal. A rézkupola nyitott lámpástoronnyal záródik. Ezen helyezkedik el szélforgóként a kétfejű sas, amely a Sopronban zajlott koronázások emlékét őrzi. A hagyomány úgy tartja, ha a sas észak-déli irányba áll, akkor eső közeledik.
A Tűztoronyban egykor szolgálatot teljesítő őröknek sokrétű feladatuk volt. Figyelmeztették Sopron lakosait,

• ha tűz ütött ki valahol,
• ha ellenség közeledett
• vagy ha idegenek bort akartak hozni a városba.

A városi elöljárókkal kötött szerződés alapján egészen 1829-ig a toronyőrök voltak a városi zenészek. Ők muzsikáltak a városi ünnepeken, esküvőkön, temetéseken.
A toronyórát is ők kezelték és emellett egészen a XIX. század végéig kürtszóval jelezték az idő múlását.
A Tűztorony alatt eredetileg egy széles kocsibehajtó vezetett a Fő térre. A Városháza építésekor, 1894-ben a torony alapjai megsérültek. Hogy le ne dőljön a Tűztorony, az átjárót belülről vastag téglafalakkal erősítették meg. Így az átjáró leszűkült és csak gyalogosan lehetett közlekedni rajta. 2011 februárjában kezdődött a Tűztorony felújítása, amelynek során általános renoválást hajtottak végre, valamint megerősítették a szerkezetét. A leszűkült átjárónál az aláfalazást korszerű építéstechnológiák alkalmazásával kiváltották, így a Tűztorony ismét elnyerte 100 évvel ezelőtti formáját.

A Tűztorony Fő tér felőli oldalát a Hűségkapu díszíti. Az 1921. december 14-i népszavazásnak állít emléket. Ennek eredményeképpen Sopron magyar maradt, és ezért kapta a "Leghűségesebb város" (Civitas Fidelissima) címet. A kapu fölött látható szoborcsoport Kisfaludy Strobl Zsigmond alkotása. Hungáriát ábrázolja, körülötte Sopron polgárai, amint kinyilvánítják hűségüket.

Sopron ősi zárt városmagja már a XIV. században falakkal és várárokkal volt körülvéve. Az utcák vonala a városfalat követi. A XVI. században a városnak csak két bejárata volt: észak felől az Előkapu, délkelet felől a Hátsókapu.  A Belváros mai arca az 1676-os évi nagy tűzvész után alakult ki. Szépen ívelt szűk utcáiba egy-egy torony tekint: az Új utcába a Tűztorony, a Templom utcába az Evangélikus templom, a  Fegyvertár utcába az Orsolya-templom.
Ódon, erkélyes házak, boltíves kapualjak, vaskopogtatós kapuk és árkádos udvarok őrzik a múltat. A Belváros két pólusa a Fő tér és az Orsolya tér, amelyet a Templom utca, a Kolostor utca és a Fegyvertár utca, valamint az Új utca és a Szent György utca kapcsol össze. 

Tihany:

A Tihanyi Templom! Csupa nagybetûvel. Mert kihagyhatatlan, megkerülhetetlen, figyelmen kívül nem hagyható. Hogy is lenne az, mikor tiszta idõben, mikor a pára nem rejti leple alá, Kenesérõl, Siófokról is látható. De a másik irányból, Keszthely felõl közelítve jó elõre megmutatja impozáns tornyait, melyek kecsesen az ég felé nyújtózkodnak. Idõnként, ha alacsonyan szállnak a felhõk, tornyait elrejti a kíváncsi szemek elõl, ettõl még titokzatosabbá téve ezt a csodálatos, majd ezer éves építményt.
Sok csuda dolgot láttak már vastag falai, dacolva a történelem és a politika viharaival. Látták, és végigszenvedték a tatárjárást, szisszenve nézték, amint Dózsa Györgyöt izzó trónra ültetik.
Átélték a török uralom alatt Buda elfoglalását, a mohácsi vészt, a Rákóczi-szabadságharc küzdelmeit majd bukását.
A világosi fegyverletételkor repedtek a kíntól falai, majd tudomásul vette a kiegyezést.

Mint láthattátok ez nem egy tipikus képes bejegyzés volt, próbáltam egy egy információt is beletenni. Holnap esküvőre vagyok hivatalos. Erről is hozok bejegyzést nektek.

Szép napot!