2019. február 5., kedd

Könyv Kritika 7. rész: Fejős Éva: Bébi. ​Bumm!

Fejős Éva könyve a Mommy Mia dobozban került hozzám, bevallom magamtól nem vettem volna meg, hisz valahogy nem vonzanak ezek a típusú történetek. Viszont ez a történet így a fülszövegbe bele olvasva érdekelt. Hogy elnyerte e a tetszésemet ha elolvassátok a bejegyzést elárulom.
Igazából semmire nem számítottam ami a történetet illeti, mert nagyon újdonságot a terhesség/gyermeknevelés nem tud mutatni, hisz két gyermekem van két problémás terhességgel.

A történet leírja teljesen őszintén, azt, hogy ki is ő, ha még életedben nem hallottál róla akkor is van egy kis belátásod az életébe. A Nők Lapjától kezdve az Ulpius házas regényein át a saját kiadóig mindennel megismerkedhetünk. Leírja azt is, hogy miért nem gondolt az anyaságra illetve azt is, hogy így volt kerek az élete. Illetve történeteket is mesél a hozzá forduló emberek történeteit. Ez a rész nagyon tetszett mert tényleg olyan dolgokat megtudtam amit eddig sosem. 
Majd 40 felett jött rá, hogy szeretne egy gyermeket itt a vizsgálatokról a lombikról is írt aminél tudott újat mutatni és eddig is emeltem a kalapom minden nő előtt aki ezen átesik de hát így még inkább és a férjeik előtt is. 
Teljesen jól átérezhetően leírta, hogyan élte meg a várandósságát a szülést és az utána következő egy évet. Illetve az ezek előtti kérdéseket, bántásokat amik a miért nincs még gyereked már nem is lesz és hasonlók miatt voltak.
A könyvben rengetegszer elhangzik az a mondat, hogy ne halogassunk mert nincs értelme. De azt is megmutatja, hogy igen is, ha későn jössz rá, hogy mi az álmod akkor megvalósítható. Érdekes volt egy karrierista nő szemszögéből látni ezt az egészet úgy, hogy én elég korán 24évesen lettem édesanya. Nem is nagyon akartam később mert szerintem így tökéletes az életünk.

Abból a  szempontból nagyon tetszett a könyv, hogy tényleg őszintén mesélt mindenről igaz olykor unalmas volt számomra mikor ugyan azt elismételte többször vagy már én túl léptem volna az adott témán de ő visszakanyarodott egy új történettel. Illetve annyira tökéletesnek tűnik minden, hogy kicsit csöpögősre is sikerült. De ez genetika vagy kitudja mi, van akinek tényleg ennyire tökéletes minden.

Magamtól nem vettem volna meg, de hogy elolvastam így az életemet is másképp látom, próbálom egyre jobban a pozitív dolgokat keresni a napban/ a hétben vagy egy hisztisebb szituációban. Aki épp nem talál kiutat az olvassa el ezt a könyvet, rengeteg pozitív CSI jön át.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése